”Még kér a nép...”

Fellélegezhet-e végre a nemzeti oldal? Kézenfekvő lenne a válasz, hiszen ilyen irányú győzelemre még nem volt példa a nemzeti-keresztény oldalon! A magyar emberek szívében megfogalmazott vágyakozás a változásra közös sorsunkban, nem csak szándék maradt, de meg is testesült tettekben a választáson. Ezzel együtt nem lettünk „elaltatva”. Éberen figyeljük, hogy képes lesz-e az új kormány és annak tagjai, az eddigi rossz „politikai beidegződéseket és rutint” is félretéve, új, morális alapokon történő változásokra a törvényalkotásban, mellyel (és csakis így) vissza tudja szerezni az emberek politikába (közéletbe) vetett bizalmát. Teljes, azonnali erkölcsi megújulásra van szükség. És tettekre!

Ilyenekre gondoltam:
Ne beszéljenek tovább a korrupcióról! Kezdje önmagán a politikai elit, és alkosson törvényt arra, hogy hét évre visszamenőleg a közösséget, a Magyar Államot ért lopásokat, azok feltárása után, a pénzünket visszaszerezni méltóztassanak! Aki például nem tudja igazolni a felvett költségtérítéseket bizonylattal vagy hiteles tanukkal, az fizesse vissza a jogtalanul felvett pénzt! Aki esetleg „nem tudja” visszafizetni, az le is „ülheti”. Hozzanak létre egy bankszámlát, melyre büntetés nélkül visszafizethető – lelkiismerettől indíttatva – az adófizetőktől ellopott pénz. Csak az mentesülhetne a felvett költségtérítések igazoltatása alól, aki mondjuk szó nélkül visszafizeti annak min. 50 %-át az adott számlára (ez az összeg, ha a realitás úgy kívánja, emelhető). A költségtérítések után folytatódhat a végkielégítések, irreális összegű szakértői díjak és adás-vételi szerződések feltárása és felülvizsgálata, a Közösség nagy mértékű megkárosítása, hatalommal való visszaélés, hanyag kezelés okán! Ezek csak (!?) anyagi károk, sajnos a visszafizettetéssel nem gyógyítható a magyar lélekben okozott kár!
A napokban hallottam a rádióban, hogy fiatalok meglopták egy társukat a vonaton, és akár 8 év börtönre is számíthatnak. Aki 20 000 Ft alatt csalást követ el, pl. bliccel a tömegközlekedési eszközön, azt bilincsben vezetik az adott hely rendvédelmi szervéhez vagy bíróságra! Biztosan nem vagyok egyedül a véleményemmel, hogy az egész magyar közösséget ért lopásokat sokkal súlyosabb számonkérésnek kell követnie: törvényeink által lehetőséget kell teremteni ezek feltárására és annak példás büntetéssel való ellensúlyozására!
Mondjuk ki: lopni bűn! Aki lop, az más aljasságra is képes! Aljas emberek pedig nem képviselhetik a magyar közösséget, mert ők a sötétség fiai: „Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat." (Jn 3. 20-21)
Mit kell ahhoz tennünk, mennyi aláírást kell gyűjtenünk, hogy Önök bennünket komolyan vegyenek és tényleges változásokat, megtisztulást teremtsenek a magyar politikában, közéletben – sokkal szigorúbb törvények alkotása által? Higgyék el, a közélet megtisztulását elősegítő törvényekért bármennyi aláírás gyűjthető! Kipróbáljuk?

Ha már itt tartunk, és alkotmányozásról van szó mostanában, szeretnénk, ha a régi, valódi értékeket és igazságot hordozó közjogi kifejezéseket látnánk újra az alkotmánytervezetben, például: „kötelezettségek és jogok egységében”, „államalapító magyar nemzet tagja”, „örök és elidegeníthetetlen tulajdon”, „népfelség elve”…
Ezek a kifejezések az idegen hatalmi kényszer (1944) óta nem érvényesülő Történelmi Alkotmányunkból valók, melyben benne él Őseink bölcsessége, hazaszeretete és az az örök-ség, amely népünk által megtapasztalt igazság és törvény egyben, amely ma is él, csak nem érvényesül.

Önöket kérve és kérdezve, tisztelettel:

Zátrok Ágnes

2010. 09. 13.