Erdősítsünk!

Mostanában a vízcsapból is az éghajlatváltozás folyik. Ez még önmagában nem lenne baj, csakhogy a Világbirodalom kikiáltotta bűnbaknak szegény széndioxidot. Idén, Bösztörpusztán, a Puszta Egyetemen elhangzott előadásokból azonban az a határozott üzenet bontakozott ki, hogy nem a széndioxid sok, hanem az erdő kevés.

Erdősíteni kell az utak mentén, a táblák között, a szántóterületek többségét pedig erdőkertté, gyümölcserdővé és legelőgyümölcsössé kell alakítanunk, továbbá az Alföld nagy részén vissza kell térnünk a fokgazdálkodásra. Az ugyanis a csapadékbőséggel és a csapadékhiánnyal is összeegyeztethető (valamint az egyre növekvő arányú cigány lakosság adottságaival is), míg a jelenlegi iparszerű szántógazdálkodás egyikkel sem. Ráadásul a gyümölcsfák alkotta ökológiai vázra felépített növénytermesztés és állattenyésztés sokkal több embert tud táplálékkal és munkával ellátni, mint a jelenlegi gazdálkodási rend.

A gyümölcsfák szaporításánál a genetikai változatosság növelése érdekében vissza kell térnünk a magról való szaporításhoz, az oltást, szemzést pedig csak fajtamentési célra használni, nem pedig tömeges elterjesztésre. A fajtamentéshez azonban szükségünk van olyan címekre, ahonnan a szaporítóanyag beszerezhető.

Ezernyi módon meg tudjuk magyarázni, hogy miért nem lehet áttérnünk erre a gazdálkodási mintára. Én azonban arra kérek mindenkit, hogy a kifogásokat nevezzük át akadályoknak, az akadályokat pedig ösztönösen vagy kikerüli, vagy átugorja, vagy elhárítja az ember!

Ajánlom ezügyben Báder László és Lantos Tamás munkáit, gyümölcsfa-forrásként pedig a következő honlapon található címlistát: tudatosvasarlo.hu

Tóth Ferenc