Környezetvédelem

Környezeti program

„Magyarország lakói rosszul bánnak egymással, természeti környezetükkel és kulturális örökségükkel. Tudjuk, az emberhez méltó élet ökológiai és morális feltételei egyszerre jutottak veszélybe az egész világon. Mi is összefüggést látunk a környezetrombolás s a szellemi élet válsága között. Gondolkodásunk beszűkült, saját hagyományait nem ismeri, a jövőnek nem épít, a civilizációs katasztrófával fenyegető ezredforduló sorskérdéseire nem válaszol… Ember és ember, ember és természet kapcsolatának meg kell változnia…. Az élet védelme politikai kérdés. A jelenlegi politikai- gazdasági berendezkedés lényegéből fakad a pazarlás az emberi és a természeti erőkkel.” (Kék Lista 1989)

I. A fenntarthatóság alapkérdései

A környezetpolitika eddig képtelen volt megállítani a környezet fokozódó terhelését és az ennek következtében fellépő rendszerszintű, globális környezeti változásokat. Ezért kell sürgősen cselekednünk, s az eddigiekhez képest más szemlélettel nyúlni a környezeti és társadalmi problémák kezeléséhez. A környezettudatos gondolkodás, és gazdálkodás jelent egyedüli kiutat a globális környezeti válságból A globális környezeti változások visszahatnak a Földi Élet egészére, így az emberi társadalomra is, s mindez súlyosan fenyegeti a létfeltételeinket. Az ember által okozott környezeti változások lefolyása felgyorsult, ezért a változásokhoz történő alkalmazkodás megrázkódtatások nélkül elképzelhetetlen.

A fenntartható emberi életet biztosító természethasználat tervezésének alaptétele, hogy a természeti környezet, eredeti, azaz természetes funkciói és szerkezete nem változtatható meg hosszú távon, illetve külső erőforrásoktól való függőség nélkül ember és természeti környezete számára kedvező módon. A természeti környezet eredeti, azaz természetes szerkezete és funkciói fontosabbak, magasabb rendűek az ember által gondolt és épített szerkezetnél, funkcióknál.
Az emberi életmód, illetve egyes tevékenységeink fejlettségét tehát nem aszerint kellene mérnünk, hogy mennyire szolgálják kényelmünket, hanem hogy mennyire illeszkednek a Természet eredendő működő rendszeréhez.

II. A tagozat bemutatása: működése és viszonya a többi tagozathoz

A Magyarok Szövetségének céljait összefoglaló, a Börzsönyi Nemzeti Tanács által elfogadott 21 pont közül a 21. így szól: „Minden tevékenységben az élő környezettel való összhangra törekszünk.”
A 21. pont útmutatás valamennyi tagozat számára, hiszen a környezettel való összhang az élet minden területén kell, hogy érvényesüljön. A fenntarthatóság kérdése, ill. a környezet védelme sem lehet tehát tagozati kérdés. Ez kell, hogy meghatározza a Környezetvédelmi tagozat működését is.
A jelenlegi szervezeti felépítés mellett a Környezetvédelmi tagozat szerepe, hogy a társadalom (az élet) fenntarthatóvá tétele érdekében útmutatást adjon a többi tagozat számára.

III. Cél

A tagozat távlati célja, a társadalom és a természeti környezet összhangjának újbóli megteremtése, ill. ennek az összhangnak a fenntartása.

A természeti környezettel való összhang megteremtéséhez nem elég, ha a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer működésében kiigazításokat teszünk, hanem magát a rendszert kell alapjaiban megváltoztatni. (A jelenlegi társadalmi és környezeti problémák oka nem az, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerünk rosszul működik, hanem az, hogy maga a rendszer rossz: a technológia egyeduralmát haladásnak, a pótolhatatlan és nélkülözhetetlen természeti erőforrások felélését jólétnek, a profit utáni hajszát ésszerű gazdálkodásnak nevezik.). Mindez azt jelenti, hogy a fenntartható rendszer kialakításához a társadalom és a gazdaság szerkezetének, ill. intézményeinek gyökeres átalakításra van szükség.
A távlati célok megvalósulásáig viszont, rövidtávon a jelenlegi környezetpusztító tevékenységek minimalizálására van szükség, amelyet egyenlőre a jelenlegi rendszerműködés kiigazításaival tudunk megtenni.
„ A problémák nem oldhatók meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amellyel teremtettük őket” (Albert Einstein)

IV. Munkafolyamatok

1. A fenntartható társadalmi és gazdasági szerkezet alapjainak kialakítása, intézményi reform. (Azonnal elkezdhető)
2. A mostani káros folyamatok lecsökkentése olyan alacsony szintűre, amennyire a jelenlegi társadalmi-gazdasági szerkezet azt engedi. Az intézkedések tehát már az aktuális társadalmi-gazdasági rendszerben meg kell, hogy kezdődjenek. (Azonnal el kell kezdeni)
3. A már működő fenntartható alrendszerek folyamatos bővítése, ill. igazítása (Amint a rendszer alapjai megteremtésre kerültek, elkezdhető)
4. A korábbi rossz társadalmi és gazdasági szerkezet felszámolása, megszüntetése. (Ahogy az új rendszer épül ki, fokozatosan)

V. Alapelvek

Egy program – s így a Magyarok Szövetségének környezetvédelmi programja is – abban az esetben lehet sikeres, ha megfelelő elvrendszeren nyugszik. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni azt is, hogy az elvrendszer maradéktalan érvényesülésére akkor van lehetőség, ha a társadalom szerkezete, ill. intézményrendszere teret ad az adott elvrendszer működésének.
Az elvrendszer lényege, hogy (a természet rendjére alapozott) kereteket szab a társadalom működésének, az élet minden területén. Bármilyen intézkedésről, tevékenységről legyen is szó, minden esetben az elvrendszernek kell mérvadónak lennie. Amennyiben adott intézkedés, ill. tevékenység igazodik az elvrendszerhez, úgy alkalmazható, amennyiben nem igazodik, úgy nem alkalmazható.

Az alapelv: A Természet nem forrás, hanem társ…Az elv lényege, hogy a természeti környezethez nem úgy viszonyulunk, mint korlátlan, vagy korlátozott erőforráshalmazhoz, hanem úgy, mint bennünket részként magában foglaló, tőlünk függetlenül is létező, velünk párhuzamosan és kölcsönhatásban működő rendszerhez. Ennek a viszonynak meghatározó eleme, hogy a rendszerben az irányítás nem az ember kezében van, hanem a rendszer struktúrája határozza meg. Az emberi cselekvést az élet minden területén a természeti környezet törvényszerűségei határozzák meg. Ebből az is következik, hogy a lehetséges kapcsolatokban, nem csak egyenrangú, hanem alárendelt félként is kapcsolatban állunk.

Alapelvek:

1. Minden egy elve - A Föld egy nagy, élő rendszert alkot
2. A rendszerbe foglaltság elve - A természeti, társadalmi folyamatok
3. egymással összefüggenek - A körfolyamatokban történő rendezettség
4. Az önszerveződő együttműködés elve - Minél összetettebb egy élőrendszer, annál stabilabb
5. Sokféleség és stabilitás összekapcsoltságának elve – Rendszerek önszerveződésének, fejlődésének biztosítása – a stabilitás és a sokféleség megőrzésének biztosítása
6. A folyamatszerűség és a folyamatok egymásba kapcsoltságának elve – A természeti, társadalmi folyamatok egymással összefüggenek.
7. A társadalmi és a természeti szukcesszió egységének elve – A természeti és társadalmi elemek egymásra vannak utalva
8. A struktúrában realizált irányítás elve - A rendszert a részei irányítják, egyensúlyra törekedve
9. Az eltartó képesség és a növekedés - fejlődés összekapcsoltságának elve - A Föld csak bizonyos számú embert képes eltartani, de harmóniával a fejlődés határtalan lehet
10. Az alkalmazkodott kultúrák megőrzése
11. A helyi erőforrások hasznosításának elsőbbsége
12. A környezeti rendszerek adottságainak megfelelő hasznosítás
13. Az alkalmazkodási formák megőrzésének elve
Az ember történelme során szerzett együttélési tapasztalata a természettel a fenntartható fejlődés biztosítéka. Az ún. civilizált világ termelési és fogyasztási kultúráinak elterjedése a természeti erőforrások gyors kizsákmányolásához vezet.
A civilizált termelési és fogyasztói mintázat szembeállította az embereket saját termelési kultúrájukkal, s a gyors sikerekkel kecsegtető folyamatok átvétele lerombolta a környezet adekvát termelési kultúrákat.
14. A nem anyagi értékek haszon elve
Létezésünk minőségét az anyagi és anyagiakban nem mérhető javak egyaránt meghatározzák. A nem anyagi javak megléte előfeltétele az egyének és társadalom anyagi gazdagságénak. A természeti erőforrások biztonsága, a környezet teljesítőképességének megőrzése, az iható víz, a tiszta levegő, a szennyezés mentes környezet, a táj esztétikuma mind-mind létezésünkhöz szükséges, pénzben nem kifejezhető értékek. Közismert hogy egy erdő pénzben közvetlenül nem mérhető immateriális szolgáltatása 12-szer nagyobb annak anyagi szolgáltatásánál.
Ma olyan világban élünk, ahol az értékmérő a pénz, az anyagi javak biztonsága. Az emberek törekvését ez az értékrend határozza meg. Mégis egyre szegényebbek vagyunk. Hiányoznak életünkből azok az értékek, amelyektől az anyagi világ képzete megfosztott bennünket.

VI. A legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal – még a jelenlegi társadalmi és gazdasági keretek között – be kell vezetni

Célunk, hogy a társadalmi-gazdasági szerkezetváltás bekövetkeztéig is a lehető legkisebbre csökkentsük a környezet terhelését, valamint a lakosságot fel tudjuk készíteni az energiaválság következményeire. Az ehhez szükséges legfontosabb intézkedések:

- hagyományos állattartás részarányának a növelése, az állatállomány felszaporítása (élelmezés, igaerő, tájrehabilitáció céljából)
- tiszta, élő környezetből egészséges élelmiszert - hagyományos, éghajlattűrő növényfajták elterjesztése és felszaporítása (élelmezés és tájrehabilitáció céljából) - génmódosított élőlények és termékek ne kerüljenek Magyarországra, a moratórium további fenntartását
- helyi, piacok működésének elősegítése (elsősorban a jogi korlátok gyors felszámolása)- a kis és közepes, elsősorban helyi termelők, feldolgozók és kereskedők segítése - biotermelés elterjedésének ösztönzése
- a természet közeli erdők kiterjedésének növelését és szigorú védelmét - erdősítés, faültetési mozgalmak indítása (energia utánpótlás, tájrehabilitáció, élelmezés, szén-dioxid elnyelés, mikro- és mezoklíma alakítása, az ökológiai sokszínűség megőrzése céljából)
- meg kell akadályozni a talajok minőségének a romlását , ennek érdekében a vegyszerhasználat csökkentése, a vegyszerforgalmazás megszigorítása, a fokozott ellenőrzése, a talajerózió mértékének csökkentése, vízháztartás optimalizálása
- A jelenlegi műszaki-gazdasági feltételek által megoldható energiahatékonysági, energiatakarékosság intézkedések bevezetése: a pazarlás, a túlfogyasztás megszüntetése, szabályozókkal és előírásokkal a takarékosság növelése, a magas energiafogyasztású eszközökre többletadó, kutatások támogatása (pl. közvilágítás, kivilágított reklámfelületek korlátozása, egyéni közlekedés korlátozása) - megújuló energiaforrások használatának radikális növelése
- közlekedési energiaigény csökkentése - a motorizált forgalom csökkentése tömegközlekedés támogatása- környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése (kötöttpályás tömegközlekedés—vasút—támogatása, a tehergépkocsi forgalom korlátozása, az átmenő forgalom kiváltása vasúton) - a Budapest központú közlekedési hálózat átalakítása
- a települési víznyerő források (kutak, esővíztározó ciszternák, források) felmérése, rendbetétele, ill. újak kialakítása – talajvizek, rétegvizek, karsztvizek minőségének a ellenőrzése, helyreállítása
- a természetes élőhelyek (vizes, erdei, mezei, az adott tájegységre jellemző) fenntartása, visszaállítása, azok területi növelése, az őshonos növény és állatfajok sokszínűségének megőrzése, szigorú védelem alá helyezése
- a hulladékgazdálkodásban is a megelőzés elvét kell alkalmazni az ártalmatlanítás centrikus helyett – újrahasználat és újrahasznosítás - egy főre eső hulladéktermelést csökkenteni - ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiség csökkentése- szennyvízkezelésben a szelíd technológiák alkalmazása
- A szabad földterületek beépítésének korlátozása
- A nemzetbiztonsági szempontból elsődleges erőforrások (termőföld, vízkészlet, erdők energiahordozó készlet) saját kézben tartása.
- Minden generációt megszólító oktatási program kidolgozása a fentiek megértetésére, elfogadtatására

- Munkacsoportok

1. Energia, közlekedés és építészeti munkacsoport (Elsősorban az 2. munkafolyamathoz kapcsolódva)
2. Tájgazdálkodási munkacsoport (Víz-, mező-, erdő-, hal és vad-, stb. gazdálkodás) (Kapcsolódva az 1. munkafolyamathoz is az azonnal megtehető lépéseket tekintve; Kapcsolódás a 2. 3. munkafolyamathoz)
3. Oktatási, tudatformáló munkacsoport (Kapcsolódva valamennyi munkafolyamathoz)
4. Fenntarthatósági munkacsoport (Kapcsolódva a 2., ill. részben a 3. munkafolyamathoz)

A véleményeket, hozzászólásokat az msz.kornyezetvedelem@gmail.com email címre várjuk!