- Főoldal
- Program
- Megyék
- Szervezeti felépítés
- Megyebokor titkárok
- Települési megbízott
- Budapest
- Baranya megye
- Bács-Kiskun megye
- Békés megye
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye
- Csongrád megye
- Fejér megye
- Felvidék
- Győr-Moson-Sopron megye
- Hajdú-Bihar megye
- Heves megye
- Jász-Nagykun-Szolnok megye
- Komárom-Esztergom megye
- Nógrád megye
- Pest megye
- Somogy megye
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
- Tolna megye
- Vas megye
- Veszprém megye
- Zala megye
Legősibb nemzeti jelképünk: az árpádházi királyaink zászlója
SzLenke, 2009, június 25 - 10:02
Miért borzolják a kedélyeket az úgynevezett liberális és baloldali politikusok, és a befolyásuk alatt álló sajtó egy zászlóval, melyet a köznyelv „árpád-sávos” lobogóként ismer, s melynek kapcsán ismét fasiszta, náci, szélsőséges veszély emlegetésével kötik le a közvéleményt?
Igaz, hogy a kormány ellen tüntető, illetve a megemlékezéseken, nemzeti ünnepeinken megjelenő, nemzetben gondolkodó magyar csoportok körében egyre inkább felbukkan a régi történelmi fehér-piros csíkozású zászló, melyet a másik politikai oldal rögvest azonosított egy második világháborús korszak emlékével: a nyilas párt zászlójával, annak ellenére, hogy csupán annyiban hasonlít, hogy azon is voltak piros-fehér csíkok. (De hát az amerikai nemzeti lobogón is piros-fehér sávok vannak!)
Az alábbi rövid áttekintés zászlónk történelméről remélhetőleg mindenki számára világossá teszi, hol van szimbólumunk helye nemzeti emlékezetünkben.
Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a legősibb ismert zászlónk. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló eredete Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségig nyúlik vissza.
Egyes feltevések szerint a piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt.
A négy piros és négy fehér sáv pedig azt valószínűsíti, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a törzsek számából is, feltéve, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak.
Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát- medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők.
Egyes források szerint az Árpád-házi uralkodók (1000-1301) a XI. században már használták a piros-fehér sávos lobogót.
I. Szent István (1000-1038) vert pénzein már feltűnik egy sávozott zászló a "királyi lándzsa" (lancea regis) felirattal. A XIII. századi Képes Krónikában III. Béla (1172-1196) király ábrázolásában királyi jelvényként figyelhető meg a sávos zászló.
A sávok száma koronként és uralkodónként változhatott ugyan, de a XVI. sz.-ra már jellemző a négy-négy sáv a zászlóban.
Ez után jelent meg és terjedt el a trikolor, a piros-fehér-zöld, amely egészen napjainkig nemzeti zászlónk.
A XIX.-XX. századra elsősorban katonai és az ezer éves magyar hagyományt megtestesítő zászló lett az Árpád-sávos lobogó, amelyet mindig 4 piros és 4 fehér vagy ezüst sáv alkot.
Olyan jelképről van szó, amit jelenleg is használ a hivatalos magyar vezetés, hiszen a nemzetbiztonsági hivatal címere nem egyéb, mint az árpád-sávos címer, és rajta a turulmadár.
Senki sem gondolhatja komolyan tehát, hogy nemzeti büszkeségünknek, az Árpád-sávos zászlónak bármi köze lenne a nyilas jelképhez és diktatúrához. Ezer éve bizonyítottan a magyarság zászlója, békében és csatában egyaránt. Az pedig, hogy egy totalitárius rendszer ezt felhasználta és jelképrendszerébe illesztette nem azt jelenti, hogy örökre besározta volna. Az Árpád-sávos zászló tisztasága ezer éves és a magyarokat jelképezi és fogja jelképezni még legalább az elkövetkező ezer esztendőben.
Tehát antiszemita jelképként történő minősítése súlyos történelmi tévedés, hiszen ez a történelmi zászlók egyike, amely alatt egykor magyar katonák harcoltak, nemcsak az Árpád-korban, de például Rákóczi kurucai is.
A történelmi zászlókat a szakértők szerint jogszabályban kellene védeni bármilyen kisajátítástól, félremagyarázásoktól.
Amikor egy közösség fogyását, gyengülését érzi, szükségszerűen felerősödik felelős tagjaiban az összetartozás érzése, amit civilizált társadalmakban a közösség jelképeivel is kifejeznek. Ilyen közösségi jelképünk nekünk, magyaroknak az Árpád-sávos zászló immár több, mint ezer éve. Ott volt háborúban, békében és ma is nemzeti jelképrendszerünk szerves része. Most a magyar közösség van bajban, a magyarok újra bajban érzik nemzetüket és a maga tiszta magyar zászló értelmében használni is kezdték.
S. Varga László Siófok, Magyarok Szövetsége






