A Mezőgazdasági tagozat megbeszélése

A Mezőgazdasági Tagozat 2010. május 16-án tartott megbeszélésének témái a következők voltak:
- a Felsőházi Szövetség megalakításában milyen feladatot tudnak vállalni a tagozat tagjai
- a Fiatalok földje és a Fecske program együttes megvalósításának lehetősége
- a Földalap program megkezdése és az ezzel kapcsolatos elképzelések
- az Arany Korona Szövetkezet további működésének segítése.

A tagozati ülésen értékeltük az elmúlt időszak eredményeit, és azt a lehetőséget, hogy a továbbiakban milyen formában tudunk hatékonyan működni.

Javaslatok:
- többszöri megbeszélések
- internetes kapcsolattartás ( a nagy távolságok miatt)
- kevesebb feladat kiosztása, de az legyen meg határidőre.

A Felsőházi Szövetség kialakításához szükséges megbeszélések kezdeményezését minden szinten megkezdjük. Általános vélemény volt, hogy ezt úgy tudjuk eredményesen végezni, ha a kapcsolatfelvételek személyesek és lehetőleg már régebbi eredetűek. Az ehhez tartozó meghívó levelet mindenki megkapta.

A Fiatalok földje és a Földalap programok sok tekintetben összecsengenek és éppen ezért nem lehet szétválasztani őket.

A Fiatalok földje:

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mai fiatalok megismerjék az őseink gazdálkodási módszereit és amit ebből jelenleg is tudunk hasznosítani, azt hasznosítsuk is.
Ennek a gondolatnak egyik megközelítése az, hogy fiataloknak érdemes legyen a vidéki életben részt venniük és ott keresni a megélhetésüket.
Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha egy összetartó, egy irányba haladó kis közösség létre tud jönni és a mezőgazdasági termelésben, kézművességben lát önmagának és gyermekeinek jövőt.
A maguk által termelt árukat értékükben tudják eladni és ezzel egy olyan mintaszerű életet élni, ami példa lehet az őket követők számára.
Az is fontos, hogy az adott területen mit lehet termelni és tenyészteni.
Alapvetően érdemes - a lehetőségekhez mérten - az állattartással kezdeni, mivel ennek megtérülése egyes fajoknál (baromfi, nyúl, sertés, kecske, juh ) gyorsabb mint az évszakokhoz és az időjáráshoz kötött növényeknél.
A növénytermesztést pedig az állattartás igényeinek, és az adottságoknak (talaj, napsütéses órák száma, éves csapadékmennyiség, a terület földrajzi adottságai stb.) megfelelően, - a mindenkori piaci lehetőségeket figyelembe véve - párhuzamosan kell megkezdeni, illetve folytatni.
Ehhez tud segítséget nyújtani az Arany Korona Szövetkezet és a Korona-Hitel Szövetkezet.

Természetesen az életüket vidéken folytató fiatalokat nem szerencsés magukra hagyni, továbbá azt is szeretnénk elkerülni, hogy a már letelepedett párok, családok, a sikertelenség és eredménytelenség miatt feladják ezt a lehetőséget.
Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy lesznek olyanok, akik első látásra nagy lelkesedéssel fognak hozzá a termeléshez, de néhány hónap után kiderül, hogy nem „ ezt a lovat akarták”. Ezért érdemes lenne egy olyan oktató központot létrehozni, ahol szakmai felügyelet mellett kezdenének dolgozni, egyre nagyobb önállóságot kapva a problémák megoldásában, mígnem az idő múlásával már csak néhány kérdés marad, amit akár önmaguk is meg tudnak oldani, ha egy kicsit töprengenek.
Valamikor ezek a feladatok természetesek voltak, hiszen a gyermekek ebbe nőttek bele.
Viszont a már évtizedek óta folyó urbanizálás és a földtől való tudatos eltávolítása az embereknek ahhoz vezetett, hogy néha már egy fa elültetése is komoly gondot okoz.

A Földalappal kapcsolatosan kialakult nézőpontunk, hogy azokat, akik erre a célra anyagiakat áldozni tudnak, egy csoportba kellene összevonni, ahol eldöntik a szakmai javaslatok alapján, hogy az ország mely területén vásárolnak földet.
Amit fontosnak tartunk, hogy mindenképp olyan terület megvásárlására kerüljön sor, ahol vagy már van a Szövetségnek, vagy a Szövetkezetnek szakmailag és emberileg megbízható tagja, aki az adott területet a jó gazda módjára képes művelni és a haszonbért is ebből ki tudja termelni, a saját megélhetésének biztosításán túl. Vagyis szakmailag képzett és emberileg érett. Vagy oda költözik egy szintén hasonló adottságokkal rendelkező ember/család, vagy közösség.
A földterület nagyságának akkorának kell lennie, ami a fentieket fedezni képes, amennyiben hozzáértő kezek használják.
Ez a méret az országon belül más és más befolyásolja az AK-érték, termőföld összetétele (mezőségi, csernozjom, erdei, barnahomok, stb.), időjárás, idegenforgalom, a már meglévő, vagy létesíthető feldolgozók és ezek hagyományai, illetve milyen mezőgazdasági tevékenység folyik a környéken.
A Földalap tulajdonjogi és haszonbérleti jogviszonyait ki kell dolgoznia egy ehhez mindentekintetben értő ügyvédi csoportnak.

Az Arany Korona Szövetkezettel kapcsolatban a következő észrevételek alakultak ki:
- A szövetkezetben forgalmazott termékek jók és az áruk is megfelelő, viszont a vásárlók száma elmarad a várttól. Ezért érdemes az ország több városában a meglévőkhöz hasonlóan boltokat, nagybani piacokat kialakítani, és az országban egy időben több helyen megrendezésre kerülő Magyarok Vásárán megjelenni.
- A helyi szervezők által biztosított Szövetkezeti árusító vagy árusítók.
- A gyümölcstermesztés egy jövedelmező tevékenység lehet, amennyiben saját magunk dolgozzuk fel a nyersen nem eladható gyümölcs „fölös” mennyiséget, ami lehet lekvár, kompót, aszalt gyümölcs, gyümölcslé.
- Mivel ezek a nagyobb feldolgozók az utóbbi 20 évben megszűntek és csak a kis családi feldolgozók maradtak, a kapcsolatot ezekkel kell felvenni, mint ahogy ez már több esetben megtörtént. A folytatás azért fontos, mert a felméréseink szerint a termékmennyiségünk feldolgozásának egy része megoldott, viszont az országban még sok olyan termelő van, aki ezt igényelné.
- Ezért számítunk a Tagozat és a Szövetkezet tagjainak ebben való segítésére, ahol is felderítésre kerülnek a még működő kis feldolgozók és szárítók is.
Ubornyák László