Pedagógusfórum Egerben a Szövetség oktatási programjáról

A Magyarok Szövetségének Oktatási-Nevelési Tagozata március 17-én az egri Szent Hedvig Kollégiumban megtartott pedagógusfórumon mutatta be oktatási-nevelési programját. A Szövetség Heves megyei szervezete és a tagozat közös rendezvényét Dávid Emese, a program szervezője nyitotta meg, majd Szűcs Lajos, a Szövetség megyei elöljárója köszöntötte a fórum résztvevőit.

Ezután Tóth Sándor történész és műgyűjtő, az Egri Történeti Tárház értékes gyűjteményének tulajdonosa vetítéssel kísért előadásában ismertette legújabb történelmi kutatásainak eredményeit. A 907-ben történt győztes pozsonyi csatáról szólva a történész elmondta, hogy a magyar seregeket vezető Árpád fejedelem súlyos sérülést szenvedett az ütközetben, amint azt történelmi feljegyzések is tanúsítják. Ám arról, hogy nagy fejedelmünk mikor és hol halt meg, s hová temették el, a történészek eleddig nem tudtak semmi bizonyosat. Csak feltételezéseket olvashattunk arról, hogy a sírját valahol az ősi Buda területén rejti a föld mélye. Tóth Sándor azonban, úgy tűnik, Anonymus krónikája nyomán megtalálta Árpád halálának és egyben síremlékének pontos helyét.

Bizonyítékokkal alátámasztva mutatta be vetítővásznán, hogy meggyőződése szerint a fejedelmet nem messze a számára végzetes csata színhelyétől, a mai Ausztria területén temették el az őt megillető méltó végtisztességgel. A sírja fölé emelt kurgánhalom ott látható ma is a gyógyvizéről nevezetes határ menti osztrák kisváros, B.D.Altenburg mellett. A történésztől azt is megtudtuk, hogy a nagy jelentőségű felfedezéséről és kutatási eredményeiről írt könyve hamarosan megjelenik.

A kitűnő előadás után a Magyarok Szövetsége oktatási tagozatának képviseletében Gárdián Gábor csellótanár mutatta be a fórum vendégeinek a tagozat eddig elkészült alapprogramját. Mint mondta, ez még csak vitaanyag, a teljes és végleges program már minden tantárgyra lebontva fogja kifejteni a Szövetség álláspontját a magyar oktatás-nevelés helyzetéről és gyökeres átalakításának módjáról. A most elkészült program a bölcsődei, óvodai neveléstől az egyetemi oktatásig behatóan elemzi a különböző iskolatípusok és nevelő intézmények működésének gondjait, problémáit, és sorra veszi a szükséges változtatásokat is. Az előadó röviden ismertette a Szövetség oktatási-nevelési alapelveit. A program egyik legfőbb céljaként kiemelte a nemzeti sajátosságokra épített magyar nevelési-oktatási rendszer megteremtését. Ennek keretében kívánják megvalósítani a nemzeti és erkölcsi elveket követő tudásalapú oktatást, s ezen belül a hatékony testi-lelki-szellemi egészségfejlesztést.

Ezt követően Dr. Boór Ferenc, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos munkatársa beszélt elsősorban a felsőoktatás súlyos problémáiról. Nyíltan kritizálta a mára túlzottan tömegessé vált egyetemi képzés és a bolognai rendszer káros következményeit. Az utóbbiról szólva hangsúlyozta: az első bolognai nyilatkozat még világosan kimondta, hogy az egyetem autonóm intézmény, amelynek minden politikai, gazdasági befolyástól függetlennek kell lennie. A második bolognai nyilatkozat viszont már ezzel teljesen ellentétes irányban határozott a felsőoktatás átalakításáról.

Végül a fórumra meghívott pedagógusok mondták el véleményüket a Szövetség programjáról, illetve sorolták panaszaikat a kötelező óraszámuk felemeléséről és a túlterheltségükről, a tanárképzés hiányosságairól és egyéb gondjaikról. Egy szakközépiskolai magyartanárnő megjegyezte: ő áttanulmányozta a tagozat programját, ennek sok megállapításával egyet is ért, csak azt nem tudja, hogyan valósíthatja meg ezt a Magyarok Szövetsége mint civil szervezet és mozgalom. Dr. Boór Ferenc rövid válaszában hitet tett amellett, hogy hamarosan e program valóra váltásának is eljön az ideje.

Vass László