Szövetségre léptek a határon túli magyar szervezetek

Történelmi jelentőségű egyezményt fogadott el a hétvégén (2010. február 20-21.) a Magyarok Szövetsége által szervezett II. Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsa.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott két napos tanácskozáson, a magyarság történetében először fogalmazódott meg olyan alapdokumentum, mely a világ magyarságát képviselő szervezetek közös céljainak megfogalmazását és megvalósítását segíti elő.

A találkozón nemcsak a külhoni szervezetek kapcsolatteremtésére nyílt lehetőség, hanem arra is, hogy meginduljon egy olyan párbeszéd, melynek eredményeképpen végre létrejöhet a határon túli magyarság valós érdekképviselete.

A Magyarok Szövetségének elnöke, Vukics Ferenc kiemelte, hogy amennyiben a magyarság közös erőfeszítéssel nem hoz létre minél hamarabb egy összmagyar nemzetstratégiát, akkor a pártpolitika által széttagolt nemzet napjai meg vannak számlálva.

Különösen igaz ez a történelmi Magyarország területein élő, egyre csekélyebb lélekszámú magyar közösségekre, akiknek reménytelen helyzetét nemcsak az adott ország politikája, hanem saját pártjaik hatalmi játszmái is megosztanak.

A pártoktól függetlenül működő civil szervezeteknek ebben a helyzetben tehát különösen fontos szerep jut a nemzeti közösségek összekovácsolásában, és érdekeik valós képviseletében.

A II. Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsának célja tehát az volt, hogy egy olyan szövetségi kör jöjjön létre, melynek munkája révén kialakulhat a határon túl élő magyarság felsőházi érdekképviseletének rendszere.
A két napos rendezvény eredményeként a résztvevők egy egyezményt fogalmaztak meg, mely a felsőházi érdekképviselet alapjait megvető Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsa céljait, feladatait és működési rendjét határozza meg.

Az alapító okiratot a résztvevők közül 11 szervezet írta alá: beregszászi Cserkészliliom a Keresztény Ifjúságért Alapítvány és a Beregszászi Református Gyülekezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai és a Felvidéki Magyarok Szövetsége, a Felvidéki Bölcsek Tanácsa, a CSEMADOK, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Horvátországi Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Turul Egyesület, valamint a délvidéki Magyar Polgári Szövetség.
A két napos rendezvény az alapító dokumentum Szent Korona előtti ünnepélyes aláírásával, és a nemzet felemelésére tett közös fogadalommal zárult.

Németh Judit, a konferencia főszervezője és az MNKT Irodavezetője elmondta, hogy a Magyarok Szövetsége továbbra is törekszik a most létrejött határon túli szövetségi kör minél teljesebb kiszélesítésére. Ennek érdekében az eddig távol maradó civil szervezeteknek március 21.-ig lesz lehetőségük alapítóként csatlakozni a Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsához.

Gárdián Nikolett
Magyarok Szövetsége Sajtószolgálat

Az MNKT Iroda e-mail címe: mnkt.msz@gmail.com

Nem hagyjuk magukra a határon túli nemzettestvéreinket!

Február huszonegyedikén a Magyarok Szövetsége kezdeményezésére megalakult a Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsa. Az egyezmény aláírását megelőző kétnapos konferenciának Pázmány Péter Katolikus Egyetem biztosított méltó helyszínt Piliscsabán.

A megjelent vendégeket Herpai Sándor, a Magyarok Szövetségének alelnöke köszöntötte, s megfogalmazta a tanácskozás céljait. Eszerint záródokumentumot kell elfogadni és aláírni, amelyben a további együttműködés kereteit rögzítik. Távolabbi cél, hogy a folyamat eredményeképpen 2010 augusztus tizenötödikére, azaz a Magyarok Országos Gyűlésére szülessen olyan megvalósítható terv, amely a kétkamarás országgyűlés létrehozásáról szól, benne a külhoni magyarság képviseletével.

Nem jött el minden meghívott, de sokan levélben biztosították együttműködési szándékukról a Magyarok Szövetségét, egyetértve a külhoni magyarok képviseletéről szóló elképzelésekkel.

Vukics Ferenc, a Magyarok Szövetségének elnöke beszédében szomorú tényre hívta fel a figyelmet: hetven éve még a diplomáciában a magyar arról volt híres, hogy az adott szó fontosabb mindennél. Ma a hazugság világából ide kell visszatérnünk, vagy nincs miről beszélni.

Szomorúan állapította meg, hogy a magyarországi pártok a határon túli magyaroknál is érvényesíteni akarják érdekeiket, megosztva így a kinti közösségeket. Ez azonban nem képezi le a magyar társadalmi struktúrát, és talán ezért is olyan a lakosság viszonya saját államával szemben, mint egy diktatúrában. A civil szervezetek a különféle pártpolitikai csoportok mögé álltak, és megszűnt a párbeszéd. Nincs elfogadott nemzetstratégia sem itthon, sem kint, holott a nemzet soha nem pártpolitika szerint szerveződött. Párbeszédre és közös társadalmi célok elfogadására van szükség. Az egyik ilyen cél a Felsőházi Szövetség létrehozása -- hangsúlyozta a Magyarok Szövetségének elnöke.

Vukics Ferenc azt kérte a külhoni magyarság képviselőitől, hogy hazatérve fogalmazzák meg véleményüket, elképzeléseiket a közös nemzetstratégiáról.

Ezt követően sorban felszólaltak a megjelent vendégek, elmondták hogy látják az általuk képviselt magyar közösség helyzetét, milyen gondolatokat fogalmaztak meg.

A legnépesebb küldöttség a Felvidékről érkezett Bugár György vezetésével, aki a Felvidéki Magyarok Szövetségét szervezi. Sajnos, betegsége miatt nem tudott eljönni Pecár Károly, a Magyar Koalíció pártja pártigazgatója, de megbízottja, Balogh Gábor az együttműködésükről biztosította a Magyarok Szövetségét. A Bölcsek Tanácsa is megtisztelte jelenlétével a tanácskozást.

Kárpátaljáról is több szervezet képviselői jöttek el, jelezve, hogy fontosnak tartják az MNKT létrehozását.
Tari István a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője mondatait érdemes kiemelni: amellett, hogy egyetértenek a Magyarok Szövetsége törekvéseivel, felhívta a figyelmet a magyar nyelv csodájára. "Minket a nyelvünk mentett meg, azt kellene megértenünk mekkora érték ez!"– hangsúlyozta. Példaként a koszóvói albánokra utalt. Néhány évtized alatt a négyszáz ezres nemzetiség Koszovóban négy milliós többséggé vált.
Éledezik a horvátországi magyarság is. Jelentős az érdeklődés, egy éve alakult meg a fiatalokból álló Turul Egyesület.

A jelen lévő vendégek közül többet sikerült a szünetekben megszólítanom.

Hrubik Bélát, a Csemadok elnökét először magáról a szervezetről kérdeztem.
- A Csemadok a felvidéki magyarság alulról építkező szervezete, amely 400 alapszervezettel, mintegy ötvenezer taggal, tizenhét területi választmány vezetésével végzi munkáját a kultúra minden területén. Önkéntesek dolgoznak profi szinten. Tavaly volt hatvan éves a szervezet. A megtartó erő az önkéntességen alapul, hasonlóan a Magyarok Szövetségéhez, ennél nagyobb erő szerintem nem létezik.
Majd arról kérdeztem milyen gondolatokkal fogadta el a meghívást?
- Régóta figyelem a Magyarok Szövetsége munkáját. Magam is részt vettem a bösztörpusztai rendezvényükön. Megfogott a Szövetség tisztasága, hogy azok véleményére is kíváncsi, akiket egyébként nem hallgat meg senki. Örülök, hogy civil szövetségként működik, mert magam is érzem, hogy a politika mindent kisajátított, hogy döntsön rólunk, sorsunkról, mindarról, ami a nemzet életét meghatározza! Azért jöttem el, hogy éreztessem, szükség van arra, hogy a politikán kívül rekedtek is véleményt fogalmazhassanak meg. Üdvözlöm a Magyarok Szövetsége törekvéseit, és jelenlétemmel is jelzem egyetértésünket. Most, amikor a politika csődbe juttatta a nemzetet, meg kell nyilvánulni az egymás iránti felelősségérzetnek! Csak egy, az emberek közötti szövetség teheti rendbe közös dolgainkat.

Bocskor László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke súlyosnak ítéli az ottani magyarság helyzetét.
- Nem hiszem, hogy a választás eredménye javít a helyzeten, hiszen akit megválasztottak, Janukovics elsősorban oroszbarát. Timosenko ígérte a nyelvtörvény módosítását. (megtiltották a magyar nyelvű érettségit). Drámai a változás a szülőkkel kapcsolatban, mert tömegesen adják ukrán iskolába a gyerekeket. Ez duplán okoz nehézséget, mert egyrészt maga az ukrán is egy alakuló nyelv, másrészt a szülő nem tud segíteni a tanulásban, ezért a gyerek lemarad a többiektől. Másik hátrányos következmény a magyar iskolák megszűnése.
- Nagyon tetszett a Magyarok Szövetsége kezdeményezése, látunk benne jövőt, bízunk abban, hogy összetartó ereje lesz, végre leülnek a kárpátaljai pártok is egymással párbeszédet folytatni.

Délvidékről Faragó Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség képviselőjét kérdeztem az MNKT-ról, az ottani magyarság helyzetéről.
- A Magyar Nemzeti Közösségek Tanácsa iránt nagy az érdeklődés, bízunk a szorosabb összefogás létrejöttében. Tudni kell, hogy nem rózsás a helyzetünk. Nem igazi autonómia, ami megvalósult, mert hiába van már hivatalos alkotmány, ez csak javaslattételre ad lehetőséget. Még kellemetlenebb a magyarok elleni megkülönböztetés, és sajnos hallgatólagosan engedélyezett a tettleges bántalmazás!

Petres Kálmán, a Csíksomlyói Székely Nemzeti Tanács elnöke kérdésemre így válaszolt:
- Reményteli szívvel jöttünk el, minden olyan kezdeményezésnek örülünk, amely nemzetben gondolkodik, és segíti autonómia-törekvéseinket. Úgy látjuk, a MSZ elkötelezett ezek iránt, és számíthatunk segítségére törekvéseink sikere érdekében.

A Magyarok Szövetsége külhoni magyarság képviseletére irányuló erőfeszítése tehát visszhangra talált, hiszen eljöttek a Felvidék, Erdély, Kárpátalja, a Vajdaság, Horvátország magyar szervezeteinek képviselői.
A közös nyilatkozat aláírására vasárnap délután az Országgyűlés kupolatermében, a Szent Korona előtt került sor. Az esemény ünnepélyességét emelte a mai Nemzeti Himnusz és a régebbi magyar nemzeti imádság, a Boldogasszony Anyánk közös eléneklése.

S. Varga László