Olvasóink gondolatai

Régi jó szokása a magyar embereknek,
Esztendőt temetni összesereglettek.
Esztendőt temetni, újat köszönteni,
Múltból a jövőbe bátran tekinteni.

E szokáshoz híven összesereglettünk,
Hogy az elmúlt évtől szépen búcsút vegyünk.
Búcsút vegyünk annak öröm, bánatitól,
Eredményeitől és kudarcaitól.
Nem volt sikertelen az elmúlt esztendő,
Áldásban, termésben nem volt szűkölködő.
Isten megáldotta verejtékhullásunk,
Ha nem is színültig, tele a hámbárunk.
Szőlőhegyeink is gazdagon teremtek,
Vidámító jó bort bőven csepegtettek.
Barátságot szőni, bánatot felejtni,
Sógorság, komaság összejön vigadni.
Összejön, de szemét a jövőbe veti,
Vajon mit takar az? Folyton azt kérdezi.
Örömet takar-e vagy pedig bánatot?
Sikert, eredményt-e vagy pedig kudarcot?

Ne felejtsd, jó népem: a haladás titka,
Ma is, ezután is: imádság és munka.
Küzdj, és bízva bízzál, szükség az imádság,
Emberé a munka, Istené az áldás.

Örömmel köszöntlek ez Újesztendőben,
Áldás szálljon rátok gazdagon és bőven.
Mezőn kalász nőjön, réten fű zöldüljön,
Munkában a nóta vidáman csendüljön.
Miben szűkölködünk? - ami még meg nincsen,
A beállott Újévben adja meg az Isten.
Ez a kívánságunk, ami még úgy kéne,
Megértést és békét a népek szívébe.
Hogy keresztény néped megtérjen és éljen,
Sok szenvedés után boldog időt érjen.
Adjon az Úristen ez újévben víg kacagást, csengőt,
Adjon Isten mindnyájunknak Boldog Újesztendőt.

Elmondta Ilyés Ferenc
Désfalva, 1993

Gyökerek nélkül nem lehet élni, gyökerek nélkül nem tud a fa égig érni.
Tudnunk kell, hogy honnét jöttünk, kik az õseink.
Embertársam, különösen Te kedves Fiatal!

A szegedi hírlapokban olvashattunk egy család kálváriájáról és a nehéz helyzetükön segíteni próbáló kezdeményezésekről. A szőregi Farkas család váratlanul igen nehéz helyzetbe került. Az édesanya október 10-én 40 fokos lázzal hozta világra Áront. Pár nap múlva csökkent a láza, saját felelősségére hazament, mert várta a család. Másnap reggel ismét felment a láza. A neurológiáról a rehabilitációra került, majd műteni kellett.

Egy újabb jó példája az összefogásnak, és annak a szellemiségnek melyet a Magyarok Szövetsége képvisel .

Dobogókőn munka közben beszélgettünk a hasznos tevékenységünkről. Már ki tudja, hogy kitől pattant a szikra – KALÁKA.
Hegedűs András Gergő a dobogókői cikkében írja, hogy mindenki vállaljon kalákában munkát.
A javaslatom, minden megye alakítson kaláka-kört. Ezen keresztül segíthetünk egymásnak úgy, mint régen.
Felajánlom, hogy évente tizenkét napot elmegyek szolgálni, segíteni a másikon.
Remélem a megyei vezetők is akarják. November 26-án a választások után létrehozhatjuk az országos Kaláka-kört.

Ezek a munkák alkalmasak arra, hogy újra éledjen a szoros baráti kötődés, a komaság. Ez egész életre szól. Molnár V. Józsi bácsi boldog lenne, ha a Szövetség komasággal erősödne. Ez a szerződés sorozat behálózhatná az országot.

Komáim, erősödjük!

Teknyős László

Azért mentünk, hogy rendbe tegyük Dobogókőt. Ahogy hazaértem arra jöttem rá, hogy legbelül önmagunkban örökre rendbe tettük. Mostantól ezen a 28 fős ragyogóan sikerült kalákán keresztül gondolunk rá, és ezzel is sokat teszünk tisztaságáért.

Ha valóban igaz a tétel, hogy az ember szavaival és gondolataival teremt, akkor ezen a nyáron Bösztörpusztán jelentős munka zajlott a Jövőkép-sátorban. Jól felkészült közgazdászoknak, mérnököknek, jogászoknak, pedagógusoknak és más szakembereknek köszönhetően nagyon fontos képek rajzolódtak ki, hogy a pusztából elindulva kifejtsék áldásos hatásukat.

Egy cseppnyi gyerekként születtem a délalföld egyik legdélibb csücskében. Sorsom ugyan úgy indult, mint a kortársaimé. Szüleim és nagyszüleim neveltek. A mai fiatalok számára sajnos furcsának tűnő dolgok töltötték ki az időnket. Utca hosszan játszottunk, rengeteg barátunk volt. A barátságot, szerelmet nem az interneten éltük meg, hanem „négyszemközt”. Tehát leszögezhetjük, hogy mi csak úgy retrósan lettünk legények. A katonai szolgálatot nem sajnálom. A szülői háztól itt szakadtunk el, megtanultunk kiállni magunkért, egymásért, megtudtuk mi a bajtársiasság. A feljebbvalónkat tiszteltük, és még több barátom lett. Megismerkedtem a párommal. Amolyan se veled se nélküled kapcsolatban tengődtünk, majd mikor első fiúnk bejelentkezett erre a világra, sorsunkat végleg összekötöttük. Megszületett a második fiúnk, és ekkor kezdődött számunkra a tanulás. Mindkét gyermeknél bebizonyosodott, hogy étel allergiás. A második gyermekünk dongalábbal született. Életét nyomorékként kezdte.......

Hogyan másképp? Az lehetetlen, hiszen mi, több ezren, akik 2008-ban örök életünkre megtanultuk Bösztörpuszta nevét, csakis elfogultsággal, felső fokon tudunk e kiskun tájról, a tanyáról és a körülötte évről-évre – sok-sok dolgos kéznek, felajánlásnak köszönhetően – a földből kinövő építményekről s az idelátogató, elzarándokló emberekről, az előadásokról, a kiállításokról, a gyógyítókról, a jurtákról, a lovakról, a vásárról és a felemelő történelmi élőképről – a Magyarok Országos Gyűlésének légköréről, csodájáról megnyilvánulni.

Valamikor február környékén keresett meg minket Guczi István polgármester azzal az ötlettel, hogy a X.Cseresznyefesztivált, mivel Pünkösdre esik, pótoljuk ki egy nappal, ami különbözik a fesztivál hangulattól, ami nem a bóvli árusokról, celebekről, "ünnepelt sztárocskákról" szól, hanem egy értékes magyaros napot tartsunk. A rendezvény szervezővel megegyezett a sátorról, színpadról hangosításról. Mivel földrajzilag Szomolya Heves és Borsod megye határán fekszik, adta a lehetőséget, hogy a 2 megye szövetségeseit megszólítva összefogjunk, ki mivel tud hozzá járulni az eseményhez.

Az alábbi cikket a Molnár V. Józska bácsinak adták át egy előadáson. Bár nem minden sora tükrözi az MSZ szellemiségét, de történelmi elemzése, helyzetértékelése, sok igazságot tartalmaz. Ezért adjuk közre elolvasásra.

Megjártuk Devecsert 2. alkalommal is okt.19-20-21-én.

A tapasztalatokról szeretnék írni, ami sokkal jobban körvonalazódott a második látogatás alkalmával, mint múlt héten, bár akkor is feltűnt egy fontos mozzanat.

Úgy látszik, hogy igen… A http://kuruc.info/r/2/68216/ címen található cikkben a rejtélyesen névtelenül író azzal próbálja magyarázni a Tisztelt Nagyérdeműnek a Jobbik nem túl fényes szereplését az önkormányzati választásokon, hogy lám, lám a Magyarok Szövetsége milyen gyatra eredményeket ért el, ellentétben a Jobbikkal. S hogy hitelesebbnek tűnjön az elemzés, egy hirtelen éles kanyarral kezdi mindjárt az elején, mi szerint Vukics lemondott, állítólag azért, mert a szövetség nem hozta az elvárásait. De hogy is hozhatta volna, magyarázza tovább, ugyanis az LMP-hez hasonlóan nincs is tagsága.

Rázúdult a tájra, városra, falura, emberekre, állatokra, életekre, reményekre a vörös iszapár.
Emberek haltak meg, állatok pusztultak el és fortyogva, tajtékosan ömlött, kíméletlenül a vörösiszap. Szennyes hordalékát lerakva vörös métely rakódott földre, fára, növényekre, ház falára, utca kövére, emberek lelkére. Berontott házakba, földúlt, elárasztott otthonokat, megfestette, beszennyezte folyók vizét, vörös, izzadó testének bűzét, gyilkos porát levegőbe öklendezte. A megdöbbenés, a tehetetlen düh, a kétségbeesés, a gyász és könnyek maradtak utána.

Kedves Szövetségesek!

Most a Budapesti Szala szervezése-hírverése kapcsán többen kérdezték mi is a Szala. Az igazat megvallva magam sem tudtam pontosan meghatározni. Aztán jöttek a további kérdések, mi a szer, mi a kurultáj. Aztán mi a süan? No aki már ezt kérdzte az már tud valamit, gondoltam. Utána kell hát járnom mit is jelentenek ezek a kifejezések. Hát utána jártam....
Remélem hasznunkra lesz mindannyiunknak!
Áldás! Lvg. Rajkai Zsolt

Nyakunkon az önkormányzati választások, és a siker érdekében minden jelölt ígér minden jót mint a télapó a gyerekeknek. Akad azért néhány jelölt akik látják már, hogy nagy a baj az önkormányzatok háza táján. Sok helyen hiába lesz új, korrekt, szakmailag, emberileg megfelelő, a nemzetért tenni kívánó vezető, sok mindent már nem tud tenni a bankok, és farizeusok csapdájába esett (vagy szándékosan odavetett) településeken. Az MSZ honlapján erre az áldatlan állapotra mutatott rá Vukics Ferenc, és láss csodát néhány nappal később már a Fidesz is ezt harsogja.

Fellélegezhet-e végre a nemzeti oldal? Kézenfekvő lenne a válasz, hiszen ilyen irányú győzelemre még nem volt példa a nemzeti-keresztény oldalon! A magyar emberek szívében megfogalmazott vágyakozás a változásra közös sorsunkban, nem csak szándék maradt, de meg is testesült tettekben a választáson. Ezzel együtt nem lettünk „elaltatva”. Éberen figyeljük, hogy képes lesz-e az új kormány és annak tagjai, az eddigi rossz „politikai beidegződéseket és rutint” is félretéve, új, morális alapokon történő változásokra a törvényalkotásban, mellyel (és csakis így) vissza tudja szerezni az emberek politikába (közéletbe) vetett bizalmát. Teljes, azonnali erkölcsi megújulásra van szükség. És tettekre!

Régebbi ismeretségünk és jó kapcsolatunk alapján szólítalak meg a Magyarok Szövetsége vezető elöljárói közül.

Kedves Sanyi!

Legnagyobb megdöbbenésemre az alábbi meghívó jött számomra drótpostán, egy továbbított levélben:

Hagyományteremtő-hagyományőrző rendezvény lesz a piliscsabai Szent Jakab Alapítvány szervezésében 2010. szeptember 18-án szombaton 10-22 óráig Piliscsabán az Erdészkertben.

Kedves Ismerőseim, Barátaim!

Ismerősök és ismeretlenek. Ezt a történetet azért osztom meg veletek és mindenkivel akivel csak lehet ,hogy lássátok és tudjátok EGYSÉGBEN AZ ERŐ! Az összefogás és a szeretet nem párt és hovatartozástól függ, hanem attól mi van a szívünkben!

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnovény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.